Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

Xomɛfífá: Ali Nùnywɛ Tɔn

Xomɛfífá: Ali Nùnywɛ Tɔn

Toñi, ee nɔ wà nukúnkpédómɛwu sín azɔ̌ é, xúxú hɔn ɔ, bɔ nawe ɖé sɔ n’i. Nawe ɔ zun Toñi bo súxó dó ta n’i ɖɔ é kún yawu wá bo na kpɔ́n mamáa emitɔn mɛxomɔ ɔ wu nú emi ó. Toñi gbɔhwenu ǎ. É ɖò mɔ̌ có, é dó kɛnklɛn nú nawe ɔ kpo gbè fífá kpo nú mɔjɛmɛ e é ma ɖó ǎ é.

ÐEVO e Toñi wá é ɔ, nawe ɔ lɛ́vɔ dóhwɛ ɛ kpo xomɛsin kpo. Nɛ̌ é ka wà nǔ gbɔn? É ɖɔ: “Ninɔmɛ ɔ vɛwǔ tawun. Hwɛ tɔn jɔ ɖebǔ bonu é na nyla gbè nú mì ǎ.” É ɖò mɔ̌ có, Toñi lɛ́vɔ dó kɛnklɛn nú nawe ɔ bo ɖɔ n’i ɖɔ emi mɔ nukúnnú jɛ wuvɛ̌ e sè wɛ é ɖè é mɛ.

Enyi hwi wɛ ɖò Toñi tɛnmɛ ɔ, nɛ̌ a ka lin ɖɔ emi na ko wà nǔ gbɔn? A ka na tɛnkpɔn bo fá xomɛ à? É na vɛwǔ nú we tawun ɖɔ a ni ɖu ɖò hwiɖée jí wɛ à? Nugbǒ ɔ, é sixu nɔ ma bɔwǔ bɔ è na cí xwii ɖò ninɔmɛ ɖěɖee cí ee xó mǐ ɖɔ ɖò aga é ɖɔhun lɛ é mɛ. Hwenu e akpɔ̀ ɖò mǐ ɖó wɛ alǒ è ɖò nǔɖɔ ba mǐ wɛ é ɔ, é nɔ vɛwǔ tawun ɖɔ mǐ ni fá xomɛ.

Amɔ̌, Biblu dó wusyɛn lanmɛ nú Klisanwun lɛ ɖɔ ye ni nyí xomɛfatɔ́. Xó Mawu Tɔn tlɛ cá jijɔ enɛ ɖó kpɔ́ kpo nùnywɛ kpo. “Mɛɖé ɖò mi mɛ, bo tuùn nǔ, bo lɛ́ ɖó nùnywɛ à?” wɛ Jaki kanbyɔ. “Ni bo ɖexlɛ́ gbɔn gbɛ̀ ɖagbe e é nɔ zán ɔ gblamɛ, bo ɖexlɛ́ gbɔn nǔ e é nɔ wà ɖò mɛɖée sɔ́ hwe kpo nùnywɛ kpo mɛ lɛ [alǒ ‘kpo xomɛfífá e nɔ tɔ́n sín nùnywɛ mɛ é kpo,’ nwt] gblamɛ.” (Ja. 3:13) Ali tɛ nu xomɛfífá ka nyí xlɛ̌ nùnywɛ e gosin aga é tɔn ɖé ɖè? Etɛ ka sixu d’alɔ mǐ bɔ mǐ na tɛnkpɔn bo ɖó jijɔ Mawu tɔn enɛ?

LEE XOMƐFÍFÁ NYÍ NÙNYWƐNÚ GBƆN É

Xomɛfífá sixu zɔ́n bɔ xomɛsin bú. “È sɔ́ gbè fífá dó na xósin mɛ ɔ, xomɛ nɔ fá; è ka kán gbè nú mɛ ɔ, xomɛsin ɔ ɖě nɔ jɛ ɖě jí.”​Nùx. 15:1.

Xósin nina mɛ kpo xomɛsin kpo sixu zɔ́n bɔ ninɔmɛ e ma nyɔ́ ǎ é ɖé na lɛ́ nyla d’eji, ɖó é cí naki bɛ́ dó myɔ mɛ ɖɔhun. (Nùx. 26:21) Loɔ, xósin nina mɛ kpo xomɛfífá kpo nɔ xò hwìhwɛ́ mɛ hwɛhwɛ. É tlɛ sixu zɔ́n bɔ mɛ e ɖò hunnylanylá jí é ɖé na byɔ éɖée mɛ.

Toñi ɖesunɔ mɔ ɖó mɔ̌. Ee nawe ɔ ɖ’ayi lee Toñi na xósin i kpo gbè fífá kpo gbɔn é wu é ɔ, é bɛ́ avǐ. É tinmɛ ɖɔ tagba mɛɖesunɔ tɔn lɛ kpo xwédo tɔn lɛ kpo wɛ ɖò ya dó nú emi wɛ. Toñi ɖekúnnu nú nawe ɔ, bɔ Biblu kplɔnkplɔn ɖé bɛ́; hwìhwɛ́ e é hwíhwɛ́ éɖée bo wà nú kpo xomɛfífá kpo é wɛ hɛn lè enɛ lɛ bǐ wá.

Xomɛfífá sixu zɔ́n bɔ mǐ ɖó awǎjijɛ. “Nǔ nyɔ́ nú [ alǒ ‘awǎjijɛnɔ wɛ nú,’ nwt] mɛfífá lɛ, ɖó ayikúngban ɔ na nyí yetɔn!”​Mat. 5:5.

Etɛwu mɛ e nɔ fá xomɛ lɛ é ka nɔ nyí awǎjijɛnɔ? Mɛ e nyí adakaxotɔ́ ɖ’ayǐ lɛ é gègě tíìn bɔ é sín xomɛfífá e ye sɔ́ dó awu ɖɔhun é wutu bɔ ye ɖó awǎjijɛ dìn. Gbɛ̀ yetɔn kpɔ́n te, bɔ ye tuùn ɖɔ sɔgudo jiwǔ ɖé ɖò te kpɔ́n emi. (Kolo. 3:12) Adolfo e nyí nukúnkpénuwutɔ́ lɛdo tɔn ɖé ɖò Espagne é flín lee gbɛzán tɔn ɖè, cobɔ é wá mɔ nugbǒ ɔ é.

Adolfo ɖɔ: “Gbɛ̀ ce ɖó nu ɖebǔ ǎ. Un nɔ sìn xomɛ hwɛhwɛ, b’ɛ syɛn sɔmɔ̌ bɔ xɔ́ntɔn ce ɖé lɛ nɔ ɖi xɛsi dó lee un nɔ wà nǔ kpo tasyɛnsyɛn kpo, kpodo adakaxixo kpan gbɔn é wu. Gudo mɛ ɔ, nùɖé wá huzu mì. Ðò hunxixo ɖé sín hwenu ɔ, è xú jivǐ mì azɔn ayizɛ́n bɔ un ɖi hun kaka bo ɖibla kú.”

É ɖò mɔ̌ có, dìn ɔ, Adolfo nɔ kplɔ́n mɛ ɖevo lɛ ɖɔ ye ni nyí xomɛfatɔ́ gbɔn xó tɔn lɛ kpo nǔwiwa tɔn lɛ kpo gblamɛ. Mɛ gègě nɔ kpɔ́ jɛ jǐ tɔn dìn ɖó é nɔ wà nǔ kpo wanyiyi kpo kpodo xomɛfífá kpo. Adolfo ɖɔ ɖɔ xomɛ hun emi tawun nú huzuhuzu ɖěɖee emi kpéwú bo bló lɛ é. Bɔ é dokú nú Jehovah nú alɔ e é dó è b’ɛ tɛnkpɔn bo ɖó jijɔ xomɛfífá tɔn é.

Xomɛfífá nɔ hun xomɛ nú Jehovah. “Vǐ ce, yǐ nùnywɛ, bonu xomɛ na hun mì; enɛ ɔ, un hɛn ɔ, un na kɛnu nú mɛ e nɔ ɖò nǔ ce ɖɔ wɛ é.”​Nùx. 27:11.

Nugbǒ ɔ, Awovi e nyí kɛntɔ́ Jehovah tɔn ɖaxó ɔ é ɖò nǔ tɔn ɖɔ wɛ. Jehovah ɖó hwɛjijɔ lɛ bǐ bɔ mɛzunzun mɔhun lɛ na sìn xomɛ n’i, amɔ̌, Biblu ɖɔ ɖɔ é kún “nɔ yawu sìn xomɛ [ó].” (Tín. 34:6) Hwenu e mǐ dó gǎn bo wà nǔ Mawu ɖɔhun lobo ma nɔ yawu sìn xomɛ ǎ, bo nɔ lɛ́ fá xomɛ é ɔ, ali nùnywɛ tɔn wɛ mǐ mlɛ́ mɔ̌ nɛ, bɔ é nɔ hun xomɛ nú Jehovah tawun.​—Efɛ. 5:1.

Gbɛ̀ égbé tɔn ɔ nyla ɖesu. Mǐ sixu xò gò mɛ e ‘nɔ mɔ yeɖée; nɔ yigo; nɔ nyla nu dó Mawu wu; nɔ ɖɔ mɛ nú; nɔ sixu ɖu ɖò yeɖée jí ǎ, bo nɔ nylahun’ lɛ é. (2 Tim. 3:2, 3) É ɖò mɔ̌ có, enɛ na zɔ́n bɔ Klisanwun ɖé na gɔn xomɛ fá ǎ. Xó Mawu Tɔn flín mǐ ɖɔ “nùnywɛ e gosin aga é . . . nɔ xò fífá kàn, nɔ nɔ jlɛ̌ jí.” (Ja. 3:17, nwt) Enyi mǐ nɔ fá xomɛ bo nɔ nɔ jlɛ̌ jí ɔ, mǐ nɔ ɖexlɛ́ ɖɔ mǐ ɖó nùnywɛ Mawu tɔn. Nùnywɛ mɔhun na sísɛ́ mǐ bɔ hwenu e è na dó xomɛsin xomɛ nú mǐ é ɔ, mǐ na wà nǔ kpo xomɛfífá kpo, bɔ enɛ tlɛ na lɛ́ zɔ́n bɔ mǐ na sɛkpɔ Jehovah e nyí Jɔtɛn nùnywɛ mavɔmavɔ tɔn é.