Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

PILLANTÁS A MÚLTBA

Desiderius Erasmus

Desiderius Erasmus

DESIDERIUS ERASMUST (kb. 1469–1536) a kortársai először csodálták, Európa legkiemelkedőbb lángelméjének tartották. Később azonban becsmérelték, gyávának és eretneknek bélyegezték. Korának vallási viharában bátran leleplezte a katolikus egyház, valamint a leendő hitújítók hibáit és visszaéléseit. Napjainkban úgy tekintenek rá, mint akinek jelentős szerepe volt Európa vallásos arculatának átformálásában. Hogyan történt mindez?

TANULMÁNYOK ÉS HITNÉZETEK

Erasmus jól ismerte a görög és a latin nyelvet. Ezért össze tudta hasonlítani a Biblia latin fordításait, például a latin Vulgatát a most Újszövetségként ismert Keresztény Görög Iratok korai, görög kézirataival. Létfontosságúnak tartotta, hogy mindenki megismerhesse a Bibliát. Emiatt ragaszkodott ahhoz, hogy a Szentírás le legyen fordítva a napjaiban használt köznyelvekre is.

Erasmus előmozdította a katolikus egyház megreformálását, mivel hitte, hogy a kereszténység életforma kell hogy legyen. Nem tartotta jónak, hogy csupán értelmetlen ceremóniákból álljon. Így amikor a hitújítók tiltakozásba kezdtek, és változásokat követeltek a római egyházon belül, Erasmus gyanússá vált a katolikusok szemében.

Erasmus bátran leleplezte a katolikus egyház és a hitújítók hibáit és visszaéléseit

Szatirikus hangvételű írásaiban leleplezte a papság visszaéléseit, pazar életstílusát, és a pápákat, akik helyeselték a háborúkat. Nem értett egyet a becstelen papokkal, akik az egyházi hagyományokkal, például a gyónással, a szentek imádatával, a böjtöléssel és a zarándoklatokkal kihasználták a hívőket. Az olyan egyházi gyakorlatokat is megvetette, mint a bűnbocsátó cédulák árusítása és a kötelező cölibátus.

GÖRÖG NYELVŰ ÚJSZÖVETSÉG

Erasmus először 1516-ban jelentette meg az általa készített Újszövetség görög nyelvű, nyomtatott példányát. Ez volt az első alkalom, hogy a Keresztény Görög Iratok nyomtatott formában megjelent. Műve jegyzeteket tartalmazott, valamint az általa latinra fordított Keresztény Görög Iratokat is, mely különbözött a Vulgatától. Idővel többször is átdolgozta a fordítását, mely odavezetett, hogy az utolsó kiadás már sokkal nagyobb mértékben tért el a latin Vulgatától.

Erasmus görög nyelvű Újszövetsége

Az egyik eltérés az 1János 5:7-ben volt. Azért, hogy alátámasszák az Írás-ellenes háromság tanítását, a Vulgatába betoldottak egy szöveget, mely comma Johanneumként ismert, és ezzel meghamisították az Írásokat. A betoldás így szól: „a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek, és ez a három egy.” Erasmus azonban kihagyta ezeket a szavakat az Újszövetség általa készített fordításának első két kiadásából, mivel egyik görög kézirat sem tartalmazta, melyeket megvizsgált. Az egyháztól jövő kényszer hatására a harmadik kiadásába viszont már belevette.

Erasmus görög nyelvű Újszövetségének átdolgozott kiadásai alapot teremtettek arra, hogy jobb fordítások készüljenek számos európai nyelven. Amikor Luther Márton németre, William Tyndale angolra, Antonio Brucioli olaszra, Francisco de Enzinas pedig spanyolra fordította a Görög Iratokat, Erasmus fordításait használták fel.

Erasmus heves vallási csatározások idején élt. A protestáns hitújítók felbecsülhetetlen értékűnek tartották Erasmus görög fordítását az Újszövetségről. Néhányan a hitújítók közé sorolták őt egészen addig, míg a reformáció valóságos formát nem öltött. Ezután egyik nagy teológiai vitában sem foglalt állást. Érdekes módon több mint 100 évvel ezelőtt David Schaff tudós azt írta róla, hogy „elszigetelten halt meg, vallási hovatartozás nélkül. A katolikusok nem tekintették őt katolikusnak, a protestánsok pedig nem tekinthették őt protestánsnak.”