BENNED is megfogalmazódott már valami hasonló? És meddig tartott a boldogságod, ha elérted a célodat, vagy megszerezted, amit akartál? Egy idő után megkopott? Egy cél elérése vagy valaminek a megszerzése boldoggá teheti ugyan az embert, de ez az érzés valószínűleg nem lesz hosszú életű. A tartós boldogság nem pusztán az eredményeinkből vagy a javainkból fakad. Számtalan összetevőtől függ, akárcsak a jó egészség.

Minden ember más. Amitől te boldog vagy, attól más talán nem. És változunk is az életünk folyamán. A bizonyítékok mégis arra mutatnak, hogy vannak dolgok, amelyek szorosan összefüggnek a boldogsággal. Ilyen például az, hogy az ember elégedett, kerüli az irigységet, szeretettel bánik másokkal, és derűlátó marad. Vegyük most nagyító alá ezt a négy területet.

„A pénz. . . oltalom” – jegyezte meg valaki, aki jól ismerte az emberi természetet. De a következőket is megfigyelte: „Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel, sem a vagyont szerető a jövedelemmel. Ez is hiábavalóság” (Prédikátor 5:10; 7:12). Mit akart ezzel mondani? Azt, hogy bár a megélhetéshez szükség van pénzre, a kapzsiság csak örökös elégedetlenséghez vezet. Salamon király, az ókori Izrael uralkodója, akitől ezek a gondolatok származnak, kipróbálhatta, hogy a jólét és a luxus mennyire járul hozzá az igazi boldogsághoz. „Amire csak szemem vágyott, nem tagadtam meg tőle. Nem tartóztattam meg szívemet semmiféle örömtől sem” – írta (Prédikátor 1:13; 2:10).

Salamon óriási vagyont halmozott fel, grandiózus házakat épített, csodaszép ligeteket és tavakat alakított ki, és sok-sok szolgára tett szert. Amire csak vágyott, megszerezte. Vajon milyen következtetésre jutott? Ez a fajta élet boldoggá tette valamelyest, de csak egy időre. „Minden hiábavalóság volt. . ., és semmi haszna nem volt” – fogalmazott. Sőt, magát az életet is meggyűlölte (Prédikátor 2:11, 17, 18). Meg kellett tanulnia, hogy az önkényeztetés végül üressé és boldogtalanná teszi az embert. *

Mit mutatnak a mai kutatások? Igaza volt a bölcs Salamon királynak? Egy boldogsággal foglalkozó lapban megjelent cikk azt írta, hogy „ha valakinek megvan az, amire alapvetően szüksége van, a többletjövedelem már nemigen járul hozzá a boldogságához” (Journal of Happiness Studies). Sőt, a felmérések szerint a megnövekedett fogyasztás tönkreteheti a boldogságot, főleg akkor, ha az erkölcsi és vallási értékek háttérbe szorulnak miatta.

BIBLIAI ALAPELV: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, és elégedjetek meg azzal, amitek van” (Héberek 13:5).

Az irigy ember észreveszi, hogy valaki más valamilyen előnyt élvez, és ez fáj neki, sőt haragszik miatta, és szeretné ő is élvezni ugyanazt az előnyt. Az irigység, akárcsak egy rosszindulatú daganat, teljesen elhatalmasodhat az ember életén, és elrabolhatja a boldogságát. De hogyan alakul ki? Hogyan ismerhetjük fel? És hogyan küzdhetjük le?

Egy forrásmű megjegyzi, hogy általában olyanokra irigykedünk, akikkel van bennünk valami közös, mondjuk a korunk, a tudásunk vagy a társadalmi helyzetünk (Encyclopedia of Social Psychology). Egy üzletember például valószínűleg nem fog irigykedni egy filmsztárra, de lehet, hogy egy nála sikeresebb üzletemberre már igen.

Jól példázza ezt egy eset az ókori Perzsiából. Volt néhány magas rangú hivatalnok, akik nem a királyra voltak irigyek, hanem egy tehetséges hivatalnoktársukra,  Dánielre. Annyira boldogtalanná tette őket ez az érzés, hogy tervet szőttek a megölésére. Ám a tervük meghiúsult (Dániel 6:1–24). „Fontos felismerni, hogy az irigység rosszindulatúvá teszi az embert – írja az előbb már említett könyv. – Ezért van az, hogy a történelem folyamán oly sok erőszakos tettet szült az irigység.” *

Hogyan ismerheted fel magadban az irigységet? Tegyél fel ilyen kérdéseket: „Ha a környezetemben valaki sikeres, tudok neki örülni, vagy inkább lehangol? Milyen érzéssel tölt el, ha a testvérem, egy ügyes osztálytársam vagy munkatársam hibát követ el?” Ha mások sikerei lehangolnak, de a hibáiknak örülsz, akkor alighanem irigykedsz rájuk (1Mózes 26:12–14). Az imént idézett könyv szerint „az irigység miatt előfordulhat, hogy valaki nem képes élvezni a jót az életben, és kivész belőle a hála az élet sok-sok ajándékáért . . . Ez a fajta gondolkodásmód aligha mozdítja elő a boldogságot.”

Úgy küzdhetsz az irigység ellen, hogy törekszel az őszinte alázatra és szerénységre, ami segít, hogy értékelni tudd mások képességeit és jó tulajdonságait. A Biblia ezt tanácsolja: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál” (Filippi 2:3, Újfordítású revideált Biblia).

BIBLIAI ALAPELV: „Ne váljunk önhitté, vetélkedést szítva egymás között, irigykedve egymásra” (Galácia 5:26).

„Az, hogy ki hogyan éli meg a kapcsolatait, nagyobb hatással van arra, hogy mennyire elégedett az életével, mint a munkája, a jövedelme, a környezete vagy akár az egészségi állapota” – olvasható egy könyvben (Social Psychology). Egyszerűen úgy fogalmazhatnánk, hogy a valódi boldogsághoz szükség van arra, hogy szeretetet adjunk és kapjunk. „Ha. . . szeretet nincs bennem, semmi vagyok” – jelentette ki az egyik bibliaíró (1Korintusz 13:2).

A szeretet tanulható. Vanessának például erőszakos apja volt, aki ivott. Ezért 14 éves korában elszökött otthonról, és nevelőcsaládoknál lakott. Egyszer egy átmeneti szálláson Istenhez könyörgött segítségért. Talán válaszként az imájára egy olyan családhoz került, ahol alkalmazták a mindennapokban azt a bibliai alapelvet, hogy „a szeretet hosszútűrő és kedves” (1Korintusz 13:4). A nyugodt környezetnek és annak köszönhetően, hogy ő maga is tanulmányozta a Bibliát, rendbejött érzelmileg, és az iskolában is jobban teljesített. „Addig csak bukdácsoltam, de aztán kezdtem négyeseket, ötösöket szerezni” – mondja.

Persze a múlt nyomot hagyott benne, de most boldog házasságban él, és két kislány anyukája.

BIBLIAI ALAPELV: „öltsétek magatokra a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke” (Kolosszé 3:14).

Ki mondhatja el magáról, hogy semmi gondja sincs? Ahogy a Biblia írja, ideje van a sírásnak (Prédikátor 3:4). Ha megőrzöd a pozitív szemléletmódodat, át tudsz lendülni a nehéz időszakokon. Figyeld meg Carol és Mildred példáját.

Carolnak gerincdeformitása van, cukorbeteg, alvási apnoéval küzd, és a sárgafolt elfajulása miatt nem lát a bal szemére. Ennek ellenére ezt mondja: „Törekszem rá, hogy ne lógassam sokáig az orrom. Időnként engedélyezek magamnak egy kis önsajnálatot, de aztán továbblépek, és hálát adok Istennek azért, amit így is képes vagyok megtenni, főleg amit másokért tehetek.”

Mildredet is sokféle betegség kínozza, köztük az ízületi gyulladás, a mellrák és a cukorbetegség. De Carolhoz hasonlóan ő is igyekszik nem a gondokra koncentrálni. Ezt írja: „Megtanultam szeretni az embereket, és bátorítani a betegeket, ami nekem is jót tesz. Azt tapasztalom, hogy amikor másokat buzdítok, nem gondolok a magam bajára.”

Bár Carol és Mildred fontosnak tartja a jó orvosi ellátást, nem az egészségi állapotukra összpontosítanak, hanem a szemléletmódjukra, és arra, hogy értelmes dolgokkal töltsék az idejüket. Így olyan belső békének örvendenek, amelyet senki sem vehet el tőlük. Ezenfelül sok szeretetet kapnak másoktól, és jó hatással vannak olyanokra, akik különböző nehézségekkel küszködnek.

BIBLIAI ALAPELV: „Boldog az az ember, aki kitartással tűri a próbát, mert miután helyeseltté vált, megkapja az élet koronáját” (Jakab 1:12).

A Bibliában rejlő bölcsesség „életnek fája. . . azoknak, akik megragadják, és boldognak mondják azokat, akik ragaszkodnak hozzá” (Példabeszédek 3:13–18). Te magad is tapasztalhatod, hogy mennyire igazak ezek a szavak. A Szentírás szerzője, akit a boldog Istennek is neveznek, azt szeretné, hogy te is boldog légy (1Timóteusz 1:11).