Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Asa, Yehoshafat, Hezekia, Yosia

Sɔɔmɔ Yehowa Kɛ Tsui Ni Eye Emuu!

Sɔɔmɔ Yehowa Kɛ Tsui Ni Eye Emuu!

“Oo Yehowa, miikpao fai, kaimɔ bɔ ni minyiɛ yɛ ohiɛ yɛ anɔkwale kɛ tsui ní eye emuu mli.”2 MAŊ. 20:3.

LALAI: 52, 65

1-3. Kɛ́ akɛɛ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ ‘wɔtsui muu fɛɛ’ lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

WƆYEEE emuu, ni no hewɔ lɛ, wɔtɔ̃ɔ daa. Shi miishɛɛ sane ji akɛ, “jeee wɔhe eshai lɛ anaa” Yehowa kɛ wɔ yeɔ yɛ. (Lala 103:10) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔtsake wɔtsui, wɔba wɔhe shi, ni wɔdamɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ wɔbi Nyɔŋmɔ dɛŋ eshaifaa lɛ, ekɛ wɔhe eshai lɛ baake wɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, tamɔ bɔ ni David kɛɛ Solomon lɛ, esa akɛ ‘wɔsɔmɔ Yehowa kɛ wɔtsui muu fɛɛ,’ kɛjeee nakai lɛ, enáŋ wɔhe miishɛɛ. (1 Kron. 28:9) Shi te wɔbaafee tɛŋŋ wɔfee nakai yɛ emuu ni wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ?

2 Nɔ kome ni baaye abua wɔ ji, ni wɔkɛ Yuda maŋtsɛ Asa baato Yuda maŋtsɛ Amazia he. Maŋtsɛmɛi enyɔ nɛɛ fɛɛ fee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ, shi Asa fee nakai kɛ etsui muu fɛɛ. (2 Kron. 15:16, 17; 25:1, 2; Abɛi 17:3) Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛtɔ̃ yɛ emuu ni amɛyeee lɛ hewɔ, shi Asa gbaaa afã kɛjeee Nyɔŋmɔ he. Ekɛ etsui fɛɛ hã Yehowa. Amazia efeee nakai; esɔmɔɔɔ Yehowa kɛ etsui “muu lɛ fɛɛ.” (1 Kron. 28:9) Be ni eye Nyɔŋmɔ henyɛlɔi komɛi anɔ kunim lɛ, eloo amɛmagai lɛ kɛba ni ebɔi amɛ jamɔ.2 Kron. 25:11-16.

3 Mɔ ko ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ ‘etsui muu fɛɛ’ lɛ sumɔɔ Nyɔŋmɔ waa ni etswa efai shi akɛ ebaasɔmɔ lɛ kɛya naanɔ. Kɛ́ Biblia lɛ kɛ wiemɔ ni ji “tsui” lɛ tsu nii lɛ, bei pii lɛ, ekɔɔ bɔ ni mɔ ko ji diɛŋtsɛ lɛ he. Ekɔɔ nibii ni mɔ lɛ shweɔ, nibii ni esusuɔ he, esubaŋ, enyɛmɔi, nibii ni kanyaa lɛ koni efee nibii ni efeɔ lɛ, kɛ otii ni ekɛmamɔ ehiɛ lɛ ahe. No hewɔ lɛ, mɔ ko ni sɔmɔɔ Yehowa kɛ etsui muu fɛɛ lɛ efeee osato. Esɔmɔɔɔ Yehowa akɛni esa akɛ esɔmɔ lɛ lɛ pɛ kɛkɛ hewɔ. Ni wɔ hu? Yɛ emuu ni wɔyeee lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ wɔtee nɔ wɔsumɔ Yehowa kɛ wɔtsui fɛɛ, ni wɔfeee osato lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔmɔ lɛ kɛ wɔtsui muu lɛ fɛɛ.2 Kron. 19:9.

4. Amrɔ nɛɛ, mɛni he wɔbaasusu?

4 Amrɔ nɛɛ, wɔbaasusu Yuda maŋtsɛmɛi ejwɛ komɛi ni sumɔ Nyɔŋmɔ kɛ amɛtsui fɛɛ lɛ ahe. Enɛ baaye abua wɔ ni wɔnu nɔ ni atsɔɔ kɛ́ akɛɛ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ wɔtsui fɛɛ lɛ shishi jogbaŋŋ. Maŋtsɛmɛi nɛɛ ji, Asa, Yehoshafat, Hezekia, kɛ Yosia. Amɛyi ejwɛ lɛ fɛɛ amɛtɔ̃, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa ná amɛhe miishɛɛ, ni ebu amɛ akɛ mɛi ni sɔmɔ lɛ kɛ amɛtsui muu fɛɛ. Mɛni hewɔ? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase amɛ?

“ASA TSUI HI KƐWULA SHI YƐ YEHOWA HIƐ”

5. Mɛɛ nibii komɛi ni sa kadimɔ Asa fee?

5 Be ni atse Israel kooyigbɛ akutsei nyɔŋma lɛ yɛ wuoyigbɛ akutsei enyɔ lɛ ahe lɛ sɛɛ ni Asa batsɔ maŋtsɛ. Lɛ ji maŋtsɛ ni ji etɛ nɔ ni baye Yuda akutsei enyɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ. Ejie amagajamɔ kɛje shikpɔŋ lɛ nɔ, ni eshwie hii ni hãa hii krokomɛi kɛ amɛ náa bɔlɛ lɛ kɛje emaŋtsɛyeli lɛ mli. Ehã enaa Maaka po kpa maŋnyɛyeli, ejaakɛ no mli lɛ efee amaga ko ni bɛ hiŋmɛi nɔ. (1 Maŋ. 15:11-13, NWT) Kɛfata he lɛ, Asa wo emaŋbii lɛ hewalɛ ni “amɛtao Yehowa . . . sɛɛgbɛ, ni amɛye Mla lɛ kɛ kita lɛ nɔ.” Ewo amɛ hewalɛ ni amɛjá anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ.2 Kron. 14:3.

6. Be ni Etiopiabii lɛ batutua Yuda lɛ, mɛni Asa fee?

6 Yɛ klɛŋklɛŋ afii nyɔŋma ni Asa kɛye nɔ lɛ amli lɛ, Yehowa jɔɔ Yuda maŋtsɛyeli lɛ ni ehã amɛná toiŋjɔlɛ. Kɛkɛ ni Zera, Etiopianyo lɛ batutua Yuda. Ehiɛ asraafoi 1,000,000 kɛ shwiilii 300. (2 Kron. 13:23; 14:5, 8, 9) Mɛni Asa fee? Esɔle ebi Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ ni ekɛ ehiɛ fɔ̃ enɔ kɛ etsui fɛɛ. (Kanemɔ 2 Kronika 14:10.) Yehowa hã Asa sɔlemɔ lɛ hetoo, ni ehã ekpãtã Etiopiabii lɛ ahiɛ butuu. (2 Kron. 14:11, 12) Eyɛ mli akɛ Yehowa hã maŋtsɛmɛi komɛi ni yeee lɛ anɔkwa lɛ po ye amɛhenyɛlɔi anɔ kunim moŋ, shi egbɛ́i lɛ hewɔ ehã amɛye kunim lɛ. (1 Maŋ. 20:13, 26-30) Kɛ̃lɛ, yɛ Asa gbɛfaŋ lɛ, ehiɛ ni ekɛfɔ̃ Yehowa nɔ lɛ hewɔ ehã eye kunim lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Asa fee nibii komɛi ni ejaaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, eyabi Siria maŋtsɛ lɛ dɛŋ yelikɛbuamɔ moŋ fe ni ebaaya Yehowa ŋɔɔ. (1 Maŋ. 15:16-22) Fɛɛ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ “Asa tsui hi kɛwula shi yɛ Yehowa hiɛ ewala gbii abɔ fɛɛ.” Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔkase Asa nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ?1 Maŋ. 15:14.

7, 8. Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okase Asa?

7 Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ apɛi emli ekwɛ kɛji ekɛ etsui fɛɛ ehã Nyɔŋmɔ. No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani mitswa mifai shi akɛ mafee nɔ ni Yehowa sumɔɔ be fɛɛ be? Ani mikpɛ mli akɛ mafee nɔ fɛɛ nɔ ni manyɛ ni mikɛhã asafo lɛ he atse?’ Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Asa fee ekãa waa, ni no hewɔ enyɛ ehã enaa Maaka po kpa “maŋnyɛyeli” lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, ewa akɛ mɔ ko baafee enii tamɔ Maaka. Kɛ̃lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ shihilɛ ko ni tamɔ Asa nɔ lɛ akpe, ni ebaabi ni wɔ hu wɔfee ekãa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ owekunyo ko loo onaanyo ko ni osumɔɔ esane waa lɛ efee esha ni etsakeee etsui, no hewɔ lɛ, ashwie lɛ kɛje asafo lɛ mli. Te okɛ lɛ baaye ohã tɛŋŋ? Ani okɛ lɛ baakpa bɔɔ kwraa? Mɛni otsui baatsirɛ bo ni ofee?

8 Kɛ́ ate shi awo bo yɛ ohemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ okase Asa ni okɛ ohiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛ otsui fɛɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni shiteekɛwoo lɛ naa wa hã. Kɛ́ ofee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ oosɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ tsui ni eye emuu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ oskulbii lɛ ye ohe fɛo yɛ Yehowa Odasefonyo ni oji lɛ hewɔ, aloo mɛi ni okɛtsuɔ nii lɛ gbe ohe guɔ akɛni obi ni ahã bo be ni okɛtsu nɔ ko yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, loo amɛwie amɛshi bo akɛni okɛ be babaoo tsuuu nii tamɔ bɔ ni amɛfeɔ lɛ, ani okɛ ohiɛ baafɔ̃ Yehowa nɔ tamɔ bɔ ni Asa fee lɛ? Kɛ́ okɛ shihilɛ ko ni tamɔ enɛɛmɛi kpe lɛ, sɔlemɔ ni Yehowa aduro bo ekãa koni oya nɔ ofee nɔ ni ja. Kaimɔ akɛ, Nyɔŋmɔ baanyɛ aye abua bo ni ewaje bo tamɔ bɔ ni efee ehã Asa lɛ.

9. Kɛ́ wɔshiɛ wɔhã mɛi krokomɛi lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no tsɔɔ akɛ wɔmiisɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ tsui ni eye emuu?

9 Nyɔŋmɔ tsuji susuuu amɛ pɛ amɛhe. Asa wo mɛi krokomɛi hewalɛ ni ‘amɛtao Yehowa sɛɛgbɛ,’ ni nakai wɔ hu wɔfeɔ. Wɔgbaa wɔkutsoŋbii kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ Yehowa he sane ejaakɛ wɔsumɔɔ lɛ waa, ni wɔmiisumɔ ni mɛi aná naanɔ wala. Kɛ́ Yehowa na ni wɔmiishiɛ lɛ, etsui nyɔɔ emli waa!

YEHOSHAFAT TAO YEHOWA SƐƐGBƐ

10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yehoshafat?

10 Asa binuu Yehoshafat ‘nyiɛ etsɛ Asa gbɛ lɛ nɔ.’ (2 Kron. 20:31, 32) Lɛ hu ewo maŋbii lɛ hewalɛ ni amɛtao Yehowa sɛɛgbɛ. Eto gbɛjianɔ koni atsɔɔ amɛ nii kɛjɛ “Yehowa Mla wolo lɛ” mli. (2 Kron. 17:7-10) Etee Efraim gɔji lɛ po anɔ yɛ Israel kooyigbɛ akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ mli ni ‘eyakpale amɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ.’ (2 Kron. 19:4) Maŋtsɛ Yehoshafat “tao Yehowa sɛɛgbɛ kɛ etsui muu lɛ fɛɛ.”2 Kron. 22:9.

11 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ fɛɛ wɔyɛ gbɛfaŋnɔ yɛ shiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ nitsumɔ kpele ni Yehowa ehã aatsu lɛ mli. Ani otswa ofai shi akɛ daa nyɔɔŋ nɔ lɛ, obaatsɔɔ mɛi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni oye obua amɛ koni amɛbasɔmɔ lɛ? Kɛ́ okɛ obe kɛ ohewalɛ shã afɔle kɛtsu nitsumɔ nɛɛ, Nyɔŋmɔ baajɔɔ bo, ni ekolɛ obaaná mɔ ko okɛ lɛ abɔi Biblia lɛ kasemɔ. Ani osɔleɔ ni Yehowa aye abua bo ni oná Biblia mli nikaselɔi? Ani okɛ be ni ekolɛ okɛjɔɔ ohe lɛ po shãa afɔle koni onyɛ okɛ mɛi akase Biblia lɛ? Yehoshafat tee Efraim kpokpaa lɛ nɔ eyaye ebua mɛi koni amɛku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi ni ekpa Yehowa sɔɔmɔ lɛ koni amɛbasɔmɔ lɛ ekoŋŋ. Asafoŋ onukpai lɛ hu baanyɛ ato gbɛjianɔ ni amɛyasara mɛi ni ashwie amɛ ni yɔɔ amɛsafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ mli ni ekpa nibii gbohii ni amɛfeɔ lɛ, ni amɛwo amɛ hewalɛ.

12, 13. (a) Be ni Yehoshafat kɛ shihilɛ ko ni fãa mɔ tsui kpe lɛ, mɛni efee? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase Yehoshafat ni wɔkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa yelikɛbuamɔ he miihia wɔ?

12 Be ni asraafoi akuu kpele ko batutua Yudabii lɛ, Yehoshafat fee enii tamɔ etsɛ Asa; lɛ hu ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛ etsui fɛɛ. (Kanemɔ 2 Kronika 20:2-4.) Eshe gbeyei. Kɛ̃lɛ, “ekɔ efɔ̃ enɔ akɛ eeetao Yehowa sɛɛgbɛ.” Ejɛ heshibaa mli esɔle ekɛɛ Yehowa akɛ, ekɛ emaŋbii lɛ fɛɛ bɛ hewalɛ ni amɛkɛbaaye amɛhenyɛlɔi lɛ anɔ kunim, ni amɛleee nɔ ni amɛbaafee. Ekɛfata he akɛ: “Bo onɔ wɔhiŋmɛii jwere.”2 Kron. 20:12.

13 Tamɔ bɔ ni eba lɛ yɛ Yehoshafat gbɛfaŋ lɛ, bei komɛi lɛ, wɔ hu wɔkɛ naagbai komɛi kpeɔ ni wɔleee nɔ ni wɔbaafee yɛ he. Naagbai nɛɛ baanyɛ ahã wɔtsui afã po. (2 Kor. 4:8, 9) Shi ani okaiɔ nɔ ni Yehoshafat fee be ni ehe fi lɛ lɛ? Edamɔ emaŋbii lɛ fɛɛ ahiɛ ni ekɛɛ Yehowa akɛ amɛbɛ hewalɛ ni amɛkɛbaadamɔ amɛhenyɛlɔi lɛ ahiɛ. (2 Kron. 20:5) Wekuyitsei baanyɛ akase enɔkwɛmɔnɔ lɛ. Kɛ́ amɛkɛ naagbai kpe lɛ, esa akɛ amɛsɔle amɛbi Yehowa gbɛtsɔɔmɔ kɛ hewalɛ koni amɛnyɛ amɛdamɔ naa. Esaaa akɛ efeɔ amɛ hiɛgbele akɛ amɛbaahã amɛweku lɛ mli bii lɛ fɛɛ anu ni amɛkɛ hiɛdɔɔ miikpa Yehowa fai ni eye ebua amɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ amɛfee nakai lɛ, amɛweku lɛ mli bii lɛ baana akɛ amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ. Ni Nyɔŋmɔ hu baaye abua amɛ, tamɔ bɔ ni eye ebua Yehoshafat lɛ.

HEZEKIA TEE NƆ EFEE NƆ NI JA

14, 15. Mɛni Hezekia fee kɛtsɔɔ akɛ ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ kɛ etsui fɛɛ?

14 Hezekia papa já amagai, shi Hezekia kɔɔɔ enane. “Eŋɔ ehe ekpɛtɛ Yehowa he.” “Ejie hei grɔŋŋi lɛ, ni ekumɔ amagai lɛ, ni egba wɔŋkoi lɛ, ni ejwara akɔɔble onufu ni Mose fee lɛ,” ejaakɛ no mli lɛ mɛi lɛ miijá. Ekɛ etsui fɛɛ hã Yehowa, ni etee nɔ “eye Yehowa kitai lɛ ni ewo Mose lɛ nɔ.”2 Maŋ. 18:1-6.

15 Be ko lɛ, Asiriabii lɛ, ni ji jeŋ hewalɛ ni yɔɔ yɛ nakai beiaŋ lɛ, batutua Yuda ni amɛka akɛ amɛbaakpãtã Yerusalem hiɛ. Shi Hezekia kɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua amɛ. No hewɔ lɛ, be ni Asiria maŋtsɛ Sanherib sopa Yehowa ni eka akɛ ebaawo Hezekia he gbeyei koni eŋmɛɛ maŋ lɛ he ehã lɛ lɛ, Hezekia sɔle ebi Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ. (Kanemɔ Yesaia 37:15-20.) Nyɔŋmɔ bo esɔlemɔ lɛ toi. Ehã ŋwɛibɔfo ko yagbe Asiria asraafoi 185,000.Yes. 37:36, 37.

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Hezekia?

16 Sɛɛ mli lɛ, Hezekia he baye ní eehe egbo. No hewɔ lɛ, ekpa Yehowa fai ni ekai bɔ ni eye lɛ anɔkwa lɛ koni eye ebua lɛ. (Kanemɔ 2 Maŋtsɛmɛi 20:1-3.) Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, yɛ wɔgbii nɛɛ amli lɛ, kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, wɔkakpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ baatsɔ naakpɛɛ gbɛ ko nɔ etsa wɔ, loo ehã wɔwala sɛɛ atsɛ. Kɛ̃lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase Hezekia, ni wɔsɔle wɔkɛɛ Yehowa akɛ ekai wɔ ni eye ebua wɔ, ejaakɛ ‘wɔnyiɛ yɛ ehiɛ yɛ anɔkwale kɛ tsui ní eye emuu mli.’ Ani oheɔ oyeɔ akɛ Yehowa yɛ he miishɛɛ, ni asaŋ eyɛ hewalɛ lɛ hu ni ekɛbaakwɛ bo kɛ́ hela mɔ bo po?Lala 41:4.

17 Kɛ́ wɔjwɛŋ Hezekia nɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ lɛ, wɔbaana nibii krokomɛi ni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani wɔhã nɔ ko miifite wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ? Ani nɔ ko yɛ ni hãaa wɔkɛ wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ fɛɛ ama Yehowa sɔɔmɔ lɛ nɔ? Nɔ kome ni baanyɛ agba wɔnaa ji, bɔ ni wɔkɛ mɛi sharaa kɛtsɔɔ Intanɛt lɛ nɔ. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ Intanɛt lɛ nɔ wɔkɛ wɔwekumɛi kɛ wɔnanemɛi agba sane. Shi esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkakase mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ. Mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ tsɔɔ Intanɛt lɛ nɔ amɛkɛ woo srɔto ko hãa gbɔmɛi, mɛi ni amɛle kɛ mɛi ni amɛleee fɛɛ. Amɛfiteɔ be babaoo kɛkaneɔ mɛi nɛɛ ahe saji, ni amɛkwɛɔ amɛhe mfonirii. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkafite wɔbe yɛ nibii ni he ehiaaa ahe. Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, bɔ ni mɛi nyaa mfonirii kɛ saji ni wɔkɛwoɔ Intanɛt lɛ nɔ lɛ ahe lɛ, baahã wɔwó wɔhe nɔ. Mɛi komɛi po kɔɔ tsui kɛ́ mɛi nyaaa amɛhe tamɔ be ko ni eho lɛ. Shi bi ohe akɛ, eji bɔfo Paulo loo Akwila kɛ Priskila yɛ wɔbei nɛɛ amli kulɛ, ani amɛbaafite be pii daa gbi yɛ Intanɛt lɛ nɔ ni amɛkɛ mɛi miishara, titri lɛ mɛi ni bɛ asafo lɛ mli? Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “Paulo kɛ ehe wo wiemɔ lɛ shiɛmɔ mli vii,” ni Priskila kɛ Akwila he be ‘kɛgbala Nyɔŋmɔ gbɛ lɛ mli jogbaŋŋ amɛtsɔɔ’ mɛi. (Bɔf. 18:4, 5, 26) Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Ani mikɛ woo srɔto ko hãa gbɔmɛi? Ani mifiteɔ be pii yɛ nibii ni he ehiaaa ahe?’Kanemɔ Efesobii 5:15, 16.

YOSIA YE YEHOWA KITAI LƐ ANƆ

18, 19. Mɛɛ gbɛi anɔ obaasumɔ ni okase Yosia?

18 Maŋtsɛ kroko ni ye Yehowa kitai lɛ anɔ “kɛ etsui muu lɛ fɛɛ” ji Hezekia nanakaŋsowa Yosia. (2 Kron. 34:31) “Ebɔi etsɛ David Nyɔŋmɔ lɛ sɛɛgbɛ taomɔ” dani eye afii 20 po, ni ebɔi amagai fɛɛ ni yɔɔ Yuda shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ jiemɔ be ni eye afii 20. (Kanemɔ 2 Kronika 34:1-3.) Yosia fee nɔ ni sa Yehowa hiɛ, ni ekɛ ekãa sɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ fe Yuda maŋtsɛmɛi babaoo. Kɛ̃lɛ, be ni ayana Mla wolo lɛ, nɔ ni eeenyɛ efee akɛ Mose diɛŋtsɛ ŋma lɛ, ni akane ahã lɛ lɛ, ena akɛ esa akɛ efee babaoo fe bɔ ni efeɔ momo lɛ po. Ewo mɛi krokomɛi hewalɛ ni amɛsɔmɔ Yehowa. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi lɛ ‘ejeee Yehowa he’ ewala beiaŋ fɛɛ.2 Kron. 34:27, 33.

19 Esa akɛ gbekɛbii, oblahii, kɛ oblayei akase Yosia ni amɛbɔi Yehowa sɛɛgbɛ taomɔ bianɛ. Eeenyɛ efee akɛ, Maŋtsɛ Manase ji mɔ ni tsɔɔ Yosia akɛ Nyɔŋmɔ naa mɔbɔ, ejaakɛ ená enɛ mli niiashikpamɔ. Nyɛmimɛi bibii, kɛ́ nyɛkɛ nyɛmimɛi anɔkwafoi ni edara yɛ afii amli ni yɔɔ nyɛweku lɛ kɛ nyɛsafo lɛ mli lɛ bɔ naanyo lɛ, amɛbaagba nyɛ nijuji ni Yehowa efee ehã amɛ lɛ. Nyɛkaia hu akɛ, Yosia kane Ŋmalɛi lɛ, ni no ji nɔ ni tsirɛ lɛ ni efee babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ nyɛ hu nyɛkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ebaatsirɛ nyɛ ni nyɛfee babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, ni no baahã nyɛmii ashɛ nyɛhe waa, ni wekukpãa ni yɔɔ nyɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli baawa. Kɛfata he lɛ, ebaakanya nyɛ ni nyɛye nyɛbua mɛi krokomɛi ni amɛ hu amɛbale Nyɔŋmɔ. (Kanemɔ 2 Kronika 34:18, 19.) Kɛ́ okase Biblia lɛ, ni ona tsakemɔi komɛi ni esa akɛ ofee yɛ oshihilɛ mli koni onyɛ osɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ waa ni otsu he nii, tamɔ bɔ ni Yosia fee lɛ.

SƆƆMƆ YEHOWA KƐ TSUI NI EYE EMUU!

20, 21. (a) Mɛni maŋtsɛmɛi ejwɛ ni wɔsusu amɛhe lɛ fɛɛ fee? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

20 Ekã shi faŋŋ akɛ, wɔná Yuda maŋtsɛmɛi ejwɛ ni wɔsusu amɛhe lɛ anɔkwɛmɔnɔ lɛ he sɛɛ waa. Maŋtsɛmɛi ejwɛ nɛɛ sɔmɔ Yehowa kɛ amɛtsui muu lɛ fɛɛ. Amɛkɛ ekãa fee nɔ ni sa ehiɛ, ni amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛbaasɔmɔ lɛ kɛyawula shi. Amɛtee nɔ amɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii be ni henyɛlɔi ni he wala te shi wo amɛ po. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amɛkɛ jwɛŋmɔ ni ja sɔmɔ Yehowa.

21 Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaana akɛ, maŋtsɛmɛi ejwɛ nɛɛ ni wɔsusu amɛhe lɛ fɛɛ tɔ̃. Kɛ̃lɛ, be ni Yehowa, mɔ ni kaa tsuii ekwɛɔ lɛ kwɛ amɛtsui mli lɛ, ena akɛ amɛtsui muu lɛ fɛɛ amɛkɛsɔmɔɔ lɛ lɛ. Wɔ hu wɔyeee emuu, ni wɔtɔ̃ɔ. Shi kɛ́ Yehowa pɛi wɔmli lɛ, ani ebaanyɛ ewie yɛ wɔ hu wɔhe akɛ wɔtsui muu lɛ fɛɛ wɔkɛsɔmɔɔ lɛ lɛ? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baawa wɔ ni wɔhã sanebimɔ nɛɛ hetoo.