Mindig bocsássatok meg, és nektek is meg fognak bocsátani: Vagy: „Mindig adjatok felmentést, és titeket is fel fognak menteni.” A „megbocsát” igével fordított görög kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy ’szabadon enged’; ’elküld’; ’elenged (például egy rabot)’. Ebben a szövegkörnyezetben, ahol mások megítéléséről és bírálatáról van szó, a felmentés és a megbocsátás gondolatát közvetíti, még akkor is, amikor a büntetés vagy a megtorlás indokoltnak tűnik.

Ne ítéljetek meg többé másokat: Vagy: „ne ítéljetek el többé másokat”. Jézus tisztában volt vele, hogy a tökéletlen emberek könnyen megítélnek másokat, illetve hogy napjainak a farizeusai közül sokan rossz példát mutattak ebben. Élesen elítélték azokat, akik nem éltek a mózesi törvény szerint, és nem követték az általuk fontosnak tartott, Írásokkal ellentétes hagyományokat. Jézus azt adta parancsba, hogy akinek szokása megítélni másokat, hagyjon fel vele. Ahelyett, hogy állandóan a hibákat keresnék másokban, a tanítványainak mindig meg kell bocsátaniuk. Ezzel másokat is arra ösztönöznek, hogy megbocsátóak legyenek. (Lásd a Lk 6:37-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

a testvérednek: Néhány szövegkörnyezetben a görög a·del·phoszʹ (testvér) szó családi kapcsolatra vonatkozik. Itt viszont átvitt értelemben egy hittársra utal, hiszen a szövegkörnyezetből kiderül, hogy a Jehova templomában végzett imádatról van szó Jézus napjaiban. Más szövegkörnyezetben lehet ennél tágabb értelmű is, és utalhat egy embertársra.

szálkát. . . gerendát: Jézus itt egy élénk hiperbolával írja le, milyen, amikor valaki kritikus. Az apró hibát egy kis szálkához hasonlítja. A görög karʹphosz szó nemcsak azt jelentheti, hogy ’szálka’, hanem egy kis darab fára is utalhat, ezért más Bibliák úgy adják vissza, hogy „faforgács”. A kritikus személy azt sugallja, hogy a testvére nem „lát” tisztán, például nem helyes az erkölcsi érzéke és az ítélőképessége. Azzal, hogy felajánlja neki, hogy kiveszi a szeméből a szálkát, büszkén arra céloz, hogy ő segíteni tud neki tisztábban látni, és jól ítélni meg a dolgokat. Jézus viszont azt mondja, hogy a kritikus személynek a „látását” és ítélőképességét jelképesen egy olyan „gerenda” vagy rönk torzítja el, amilyet a tetők alátámasztására használtak (Mt 7:4, 5). Egyesek szerint ez az erőteljes, sőt humoros ellentét jól tükrözi, hogy Jézus járatos volt az ácsmunkában.

a testvéred: Ebben a szövegkörnyezetben a görög a·del·phoszʹ (testvér) szó egy hittársra vonatkozik. De a szó lehet ennél tágabb értelmű is, és utalhat egy embertársra. (Lásd a Mt 5:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Képmutató: A Mt 6:2, 5, 16-ban Jézus a zsidó vallásvezetőkre alkalmazta ezt a kifejezést, de itt minden olyan tanítványnak mondja ezt, aki mások hibáira összpontosít, miközben a saját hibáit figyelmen kívül hagyja.

Ne adjátok a kutyáknak azt, ami szent, és a gyöngyeiteket se dobjátok a disznók elé: A mózesi törvény szerint a disznók és a kutyák tisztátalanok voltak (3Mó 11:7, 27). A vadállatok által megölt állatok húsát oda lehetett dobni a kutyáknak (2Mó 22:31). De a zsidó hagyomány szerint tilos volt odaadni nekik „a szent húst”, vagyis az állatáldozatok húsát. A Mt 7:6-ban a kutyák és a disznók olyan embereket jelképeznek, akik nem értékelik az Isten Szavából származó, kincset érő igazságokat. Ahogy a disznók nem értékelik a gyöngyöket, úgy az ilyen személyek is rosszul bánhatnak azokkal, akik elmondják nekik ezeket az igazságokat.

Állandóan kérjetek. . . keressetek. . . zörgessetek: Az „állandóan” kifejezés a görög igealak által jelölt folyamatos cselekvést tükrözi, és azt hangsúlyozza, hogy mennyire fontos kitartónak lenni az imában. A három ige egymás után még inkább tettekre sarkall. Jézus hasonló gondolatot érzékeltet a Lk 11:5–8-ban található szemléltetéssel.

kígyót. . . halat: A hal alapvető élelmiszer volt a Galileai-tenger környékén élő embereknél. Néhány kisebb kígyó úgy nézhetett ki, mint az a hal, amelyet gyakran kenyérrel ettek. A költői kérdés azt sugallja, hogy egy szerető szülőről ez elképzelhetetlen.

követ. . . kenyeret: Jézus talán azért vetette össze a kenyeret a kövekkel, mert a kenyér alapvető élelmiszer volt a zsidóknál és a környező népeknél, továbbá a mérete és formája a kövekre emlékeztetett. Jézus költői kérdésére a válasz ez: „Elképzelhetetlen, hogy egy apa ilyet tegyen.” (Lásd a Mt 7:10-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

kígyót. . . halat: A hal alapvető élelmiszer volt a Galileai-tenger környékén élő embereknél. Néhány kisebb kígyó úgy nézhetett ki, mint az a hal, amelyet gyakran kenyérrel ettek. A költői kérdés azt sugallja, hogy egy szerető szülőről ez elképzelhetetlen.

ti, bár bűnösök vagytok: Szó szerint: „gonoszak”. Az öröklött bűn miatt minden ember tökéletlen, és ezért bizonyos értelemben gonosz.

mennyivel inkább: Jézus gyakran használta ezt a fajta érvelési menetet. Először elmondott egy nyilvánvaló tényt vagy ismert igazságot, majd pedig levont belőle egy következtetést, mely így még meggyőzőbb lett. Mindezt úgy tette, hogy egy egyszerű tényből kiindulva kijelentett egy fontos tanulságot (Mt 10:25; 12:12; Lk 11:13; 12:28).

a Törvényt. . . a Prófétákat: A „Törvény” Mózes első öt könyvére utal a Bibliában, a „Próféták” pedig a Héber iratok prófétai könyveire. Viszont ha ezeket a kifejezéseket együtt említik, akkor a teljes Héber iratokat érthetjük alatta (Mt 7:12; 22:40; Lk 16:16).

a Törvénynek és a Prófétáknak: Lásd a Mt 5:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Menjetek be a szűk kapun: Az ókori időkben úgy juthatott be valaki egy fallal körülvett városba, ha a városkapuhoz vivő úton ment. A Biblia az út szóval egy ember életútjára vagy viselkedésére utalhat. A versben szereplő két út olyan eltérő életutakat szemléltet, melyeket Isten vagy helyesel, vagy elítél, és ez alapján dönti el, hogy valaki beléphet-e Isten királyságába (Zs 1:1, 6; Jr 21:8; Mt 7:21).

a széles kapu és a tágas út: Habár néhány kéziratban az olvasható, hogy „a széles és tágas út”, a régebbi kéziratok többségében a hosszabb megfogalmazás szerepel, továbbá ez összhangban van a Mt 7:14-ben található párhuzamos gondolattal. (Lásd az A3-as függ.-et.)

juhok ruhájában: Vagy: „báránybőrben”. Azaz valaki jelképesen álruhát vesz fel, és juhhoz hasonló tulajdonságokat mutat ki, hogy azt a benyomást keltse, mintha az Isten imádóiból álló nyájnak az egyik ártatlan tagja lenne.

kiéhezett farkasok: Egy metafora, mely azokra utal, akik rendkívül kapzsik, és a személyes hasznuk érdekében kihasználnak másokat.

Gyümölcseikről: Itt jelképesen az emberek szavaira és tetteire utal, vagy ezeknek a következményeire.

törvényszegők: Lásd a Mt 24:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

törvénytelenség: A „törvénytelenség”-nek fordított görög szó jelentése azt foglalja magában, hogy az emberek megszegik és megvetik a törvényt, mintha nem is lenne. A bibliai szóhasználatban Isten törvényének a semmibevételére utal (Mt 7:23; 2Ko 6:14; 2Te 2:3–7; 1Jn 3:4).

értelmes: Lásd a Mt 24:45-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

értelmes: Az itt használt görög szó a megértésre utal, melyhez éleslátás, előrelátás, tisztánlátás, körültekintés és gyakorlatban használt bölcsesség kapcsolódik. Ugyanez a görög szó található meg a Mt 7:24; 25:2, 4, 8, 9-ben. A Septuaginta ezt a szót használja Józseffel kapcsolatban az 1Mó 41:33, 39-ben.

eső. . . árvíz. . . szél: A hirtelen téli viharok nem ritkák Izraelben (különösen tébet hónapban, mely december/januárnak felel meg). Gyakran nagy széllel, heves esőzésekkel és pusztító árral járnak. (Lásd a B15-ös függ.-et.)

ámult: Az itt használt görög igét úgy is vissza lehet adni, hogy „teljesen elképed”, „le van nyűgözve”. A folyamatos igealak azt jelzi, hogy Jézus szavai sokáig hatással voltak a tömegre.

tanítási módján: Ez a kifejezés Jézus tanítási módszereire utal, arra, hogy hogyan tanított. Ehhez az is hozzátartozik, amit tanított, vagyis az egész hegyi beszéd.

nem úgy, mint az írástudóik: Jézus nem köztiszteletben álló rabbiktól idézett, ahogy akkoriban az írástudók tették, hanem Jehova képviselőjeként beszélt, mint akinek hatalma van, Isten Szavára alapozva a tanításait (Jn 7:16).